Ahány ház, annyi lecsó… Legyen szó rizses, tojásos, füstölt szalonnás, virslis, kolbászos, vagy francia padlizsános változatáról, egyszerűen nem lehet megunni a lecsót. A rizst a mostani verziónál lecseréltem bulgurra, vagyis búzára, pontosabban durumbúza töretre. Hipermarketekben, drogériai üzletekben, bioboltokban könnyen beszerezhető gabonaféle a bulgur, melyet leginkább a barna rizshez tudnék hasonlítani, csak annál husisabb, kerekebb és az íze valahogyan zamatosabb. A bulgur alacsony zsírtartalmú növény, mely magas magnézium tartalmának köszönhetően formában tartja szívünket, vércukor szintünket, és erősíti csontjainkat. Nekem személy szerint sokkal jobban ízlik, mint például a kuszkusz, mert önmagában is nagyon ízletes. Szeretettel ajánlom köretként, lecsóhoz, rizottóhoz, salátákhoz, mert változatosságot és egészséget hoz a tányérunkba.

Cukkinis lecsó bulgurral recept

Hozzávalók kb. 4 fő részére:

• 2 db zsenge cukkini,
• 1 nagy fej vöröshagyma,
• 4-5 gerezd fokhagyma,
• 1 csomag zöldhagyma,
• 4 db fehér, édes paprika,
• 3-4 db paradicsom,
• olívaolaj,
• só, bors, piros paprika,
• kb. 3-4 kis maroknyi bulgur,
• a bulgur mennyiségéhez képest háromszoros víz.

Elkészítés:

1. Első körben mossuk meg és készítsük elő a friss zöldségeket a főzéshez: a vöröshagymát, paprikát, paradicsomot, cukkinit, lehetőség szerint vágjuk apróbb kockákra, a fokhagymát egészen pici darabokra, a zöldhagymát karikázzuk fel és indulhat az attrakció.
2. Kevés olívaolajban dinszteljük üvegesre a vörös- és zöldhagymát, majd kb. 1 perc, illetve a mennyei illat szétáradásáig süssük a fokhagyma darabkákat. Vigyázzunk a fokhagymával, mert, ha túlpirítjuk, akkor megkeserítheti az egész ételünket.
3. A hagymás olajban kevergessük a megmosott, lecsöpögtetett bulgurt és 1-2 perc után hozzáadhatjuk a zöldségeket a cukkini kivételével. Ezt érdemesebb picit később (kb. 10 perccel) társítani a többiekhez, mivel nagyon hamar megpuhul és nem olyan gusztusos, ha szétmállik…
4. Fűszerezzük kevés tengeri sóval, frissen őrölt borssal és házi piros paprikával, ízlés szerint egy kis csípős paprikával.
5. Első körben 1-2 kis pohár vizet öntsünk az edénybe és fedő alatt, kis lángon pároljuk meg a zöldeket a gabonával. Sűrűn rá kell néznünk, és kevergetni egyet-kettőt rajta, mert a bulgur lassacskán felszívja a nedvességet és olyankor szükséges némi utánpótlást biztosítani számára.
6. Amikor beindul a puhulási fázis, akkor szinte percenként érdemes ellenőrizni, megkeverni, nehogy véletlenül leragadjon az alja. Ellenőrizzük az ízvilágát és, ha mindent rendben találunk, akkor melegében tálaljuk is, hiszen a lecsó frissen, szinte még forrón az igazi.