Az alaprecept az elsők között megjelent, A főzés mindenkié Lidl szakácskönyvből származik, ami azóta is az egyik nagy kedvencem, ha karácsonyi, "ragasztgatós" linzer aprósütiről van szó. Elképesztő mennyiségű kakaópor van benne, amitől nem csak nyomokban lesz csokis, hanem úgy igazán, és mivel a cukrot sem adagoljuk túl benne, ellenben belecsempészünk két kanálka sót, egészen ellenállhatatlan íze lesz. Fantasztikusan jól áll neki, és elegánssá teszi az olasz pisztáciakrém mind ízvilágban, mind külcsínben, és nem utolsó sorban, nagyban megkönnyíti a kekszek töltését. Általában duplázom a mennyiségeket, mert nem lehet belőle eleget sütni, így itt már eleve a "nagyobb", 60-70 db töltött kekszes adagot találjátok.
Csokis linzer keksz recept
Hozzávalók kb. 60-70 db töltött kekszhez:
Keksztésztához:
- 50 dkg finomliszt,
- 25 dkg porcukor,
- 16 dkg kakaópor,
- 2 csapott tk. só,
- 1 tk. sütőpor,
- 1 késhegynyi szódabikarbóna,
- 40 dkg hideg vaj,
- 2 tojás.
Töltelékhez:
- 17 dkg olasz pisztáciakrém,
- 20 dkg házi meggylekvár.
Elkészítés:
- Elsőként a keksz száraz hozzávalóit mérjük ki, szitáljuk át, és keverjük össze egy kanállal. Ezt követően a hideg vajat kisebb darabokra vágjuk, és a kezeink között a lisztes, száraz résszel elmorzsoljuk, összemorzsoljuk, összegyúrjuk.
- Amikor már nagyjából kezd összeállni a tészta, beleütjük, hozzáadjuk a két tojást, és tovább gyúrjuk.
- Ne ijedjünk meg, ha először nagyon ragad majd a kezünkhöz, mert ahogy gyúrjuk folyamatosan, és egyre több száraz részt dolgozunk bele a tésztába, úgy fog egyre inkább összeállni. Onnan tudjuk, hogy jól végeztük a dolgunkat és kész vagyunk a gyúrással, hogy a tészta kerek, egész gombóccá áll össze, aminek a felülete szép, fényessé válik. Fóliába csomagolva tesszük hűtőbe legalább félórára, de akár éjszakázni is ott hagyhatjuk.
- Ha több órát töltött a hűtőben a tészta, akkor nyújtás előtt kb. 20-30 perccel érdemes kivenni, hogy könnyebben menjen. 4 adagra osztjuk, és az első adagot alaposan lisztezett felületen (és lisztezett nyújtófával) egészen vékonyra nyújtjuk (kb. 3 mm-nyire), és bármilyen alakú süti kiszúróval, vagy rövidital pohárral szaggatjuk a formákat a tésztán (minél közelebb egymáshoz, hogy spóroljunk a következő nyújtáson).
- A visszamaradt tészta darabkákat újból összegyúrjuk, kinyújtjuk, kiszúrjuk, amíg el nem fogy az egy adag tészta, és folytathatjuk a következő adaggal. A kiszúrt keksztésztát szilikonos sütőpapírra tesszük, minimális távolságra egymástól, mert inkább felfele nőnek. 180 fokon, légkeverés mellett kb. 7-8 percig, tűpróbáig sütjük. (Ha nagyon süt a sütő, akkor már akár 6 perc is elég lehet, az elején érdemes nagyon sasolni a sütőt, mert gyorsan sülnek, és a sötétbarna színük miatt nehezebben vesszük észre, ha odaégnek.)
- Amikor teljesen kihűltek a kekszek, kb. 1-1 teáskanálnyi pisztáciakrémmel, lekvárral összeragasztjuk azt a két oldalát, ami a tepsiben alul volt. Dobozba tesszük néhány órára, hogy a krémtől picit megpuhulhasson a keksz.
Tippek:
- A süti kiszúrót is érdemes lisztbe mártani néhány kör szaggatás után.
- Ha nehezen sikerül felvenni a kiszúrt tésztát, érdemes egy kis spatulával, késsel alányúlva megemelni és áttenni a tepsire.
- Ha tésztát már túl lágynak érezzük, tegyük be egy 10 percre a hűtőbe, és utána folytassuk a nyújtást.
- A sütést érdemes "előnnyel" elkezdeni, hogy már két nagy tepsit megpakoltunk a sütésre várakozó kekszekkel. Így amíg sülnek a kekszek, tudjuk gyártani az utánpótlást.
- A krémből az elején érdemes kevesebbet tölteni, hogy leteszteljük mi az a mennyiség, ami nem folyik ki túlzottan, de azért már elegendő a kekszhez. Minimálisan nyomjuk csak össze a két kekszet.
